Romanika - általános

Romanika a XI.-XII. században volt elterjedt, akkor élte virágkorát. Jellemző rá, hogy falai vaskosak, terei sötétek - a lőrés szerű ablakok miatt - s építészetének uralkodó szerkezeti eleme a római eredetű keresztboltozat - elnevezése - "roman" - is a római művészethez való igazodásra utal.

A művészet keresztény, egyházi jellegű. Van ugyan világi művészet is - pl.: várépítészet, lakóházak -, azonban ennek jelentősége másodlagos. Mivel többé-kevésbé egységes az istentiszteletek liturgiája, sok a közös vonás az egymástól legtávolabb fekvő templomépületekben is. A templom és minden egyes részlete, szobrai, falfestményei - freskói - és felszerelési tárgyai az érzékelhető, látható formákon - az Ó-és Újszövetségből, vagy a szentek életéből vett jeleneteken - keresztül földöntúli jelentésekre és igazságokra utalnak.

"...a látható szépség valamennyire hasonlít a láthatatlanhoz, annak a törekvésnek megfelelően, amelyet a láthatatlan mesterember mindkettőben létrehozott, s mely szerint mintegy különböző arányú kis tükrökként ugyanazt a képet keltik. Eszerint tehér az emberi értelem helyesen emelkedik a látható szépség által serkentve a láthatatlna szépséghez..." - írja Hugo de Sancto Victore kanonok a XI. század elején.

A keresztboltozat két egymásra merőleges félhenger - azaz dongaboltozat - áthatásából keletkezik.

Liturgia: a szertartások rendje
Láthatatlan mesterember = Isten
Kanonok: a római katolikus egyházban tisztségviselő pap.