A középkori ember számára fontos volt az egyházához való tartozás és a társadalmi ranglétrán elfoglalt helye (jobbágy, nemes). A halál témája a mindennapi életük része volt, mivel magas volt a csecsemő- és gyermekhalálozás. A nők nagy része nem élte túl a szülést és alacsony volt az...
+
A középkorban a család nemcsak a szülőket és a gyermekeket foglalta magában, hanem az idősebbeket is, tehát több generáció élt együtt.
A nők: A középkori nők a férfiak mellett alárendelt helyzetben voltak: nem volt saját vagyonuk és nem vehettek részt sem a politikában sem a kultúrában....
+
A Romanika mellett a másik jellemző stílus a Gótika, melyben a csúcsíves boltozat dominál, a formák elvékonyodnak és "az ég felé törnek".
A "gót stílus" becsmérlő kifejezés volt, egyenértékű a barbárral azok előtt, akik számára a görög művészet volt a mérvadó.
Időben nehéz elhatárolni, mert...
+
Romanika a XI.-XII. században volt elterjedt, akkor élte virágkorát. Jellemző rá, hogy falai vaskosak, terei sötétek - a lőrés szerű ablakok miatt - s építészetének uralkodó szerkezeti eleme a római eredetű keresztboltozat - elnevezése - "roman" - is a római művészethez való igazodásra utal.
A...
+
A jobbágyok félig földbevájt kunyhói helyett elterjedtek a fából és kőből épült házak:
Kezdetben csak egy lakótorony volt; alsó szinten a szolgák és a kísértet, feljebb az úr és a családja lakott:
Később újabb tornyok épültek, melyeket falakkal kötöttek össze:
A bútorok közül a nemesebb...
+
A középkor emberének élete sokban különbözött a mai ember életétől, de napjainkhoz hasonlóan életkörülményeiket alapvetően vagyoni helyzetük befolyásolta. A középkori népesség körülbelül 90 százalékát a parasztság alkotta, (régiónként szűk határok közt eltérő volt ez az arány a kontinensen),...
+
A középkori emberek étkezési szokásait tanulmányozva kiderül: eleink lényegesen egyoldalúbban táplálkoztak a maiaknál. Főzeléket alig ettek, kevesebb volt a tésztaféle, de jóval több hús fogyott és rengeteg leves. A régiek temérdek fűszert használtak.
A középkorban már megkülönböztették a finom...
+
A középkorban több mint kilencven ünnepnapot tartottak egy évben. A munkaszüneti napok közös jellemzője volt, hogy vidám szórakozással töltötték. A vasárnap, a szombat délután, az ünnepnapok előestéje a szórakozást szolgálta.
Vallási ünnepek, céhünnepek, családi ünnepek, királyi (állami) ünnepek...
+